Majdnem...
Házunkra jellemző lett az utóbbi időben a pontverseny elleni lázadás, és egy kicsit sem mozdultunk meg érte, hogy másként legyen. Eljött azonban az új év, az új lelkes elsősök és lám, máris dobogós helyre repítettek minket. Gyerünk gyerekek, kicsit ropogtassátok ki a vén sárkánycsontjaitokat és néhány szorgalmival vagy a belső játékokkal mutassátok meg, hogy tudunk mi is nyertesek lenni! Íme az aktuális állás:
Vizsgadrukk oldó buli!
Tudom, hogy sokan izgultok a vizsgák sikerességét illetően, de tudom, hogy nem jó, ha az utolsó pillanatban is görcsöltök felette, ezért Nemeskürti professzor engedélyével - és, ha minden igaz, részvételével - egy Rellonos vizsgadrukkmentes bulit szerveztem nektek a faluba. Lesz minden, amit csak szeretnétek, zene, jó hangulat, evészet minden mennyiségben. Minden Rellonost örömmel várok augusztus 13-án hat órától egészen 14-én hat óráig. Akkor kötelező jelleggel felzavarok mindenkit, hogy aludjon egy hatalmasat. 
Yvy
Újabb prefik a házban!
Az év vége előtt nem sokkal, házunk vezetősége újabb prefektusokkal bővült ki, így teljes lett a csapat.
Gratulálunk Csapó Annának és Lévay Hannának!
Teljes a prefektusi gárda!
Örömmel jelenthetem, hogy drága atyátokkal a mai nap során megválasztottuk a megüresedett két helyre a prefektusokat, így újra teljes létszámmal állnak felelnek ők is a házért.
Köszöntsük nagy szeretettel hát Csák Arvid Geminián urat és Biharszegi Hajnalka Vanessza kisasszonyt a prefektusi körökben. :)
Pontverseny 2010/2011 őszi-téli tanév
Az idei pontverseny az, amire az elmúlt években talán egyszer sem volt példa, hiszen idén az ezer pontot se közelítettük meg. Remélem jövőre szebb eredményeket mutattok majd.
Kviddics... vagy nem kviddics?
Egy kissé megcsúszva kezdődött el az idény, amit már mindenki várt. Az első meccs a Levita és dicső házunk között zajlott volna le, azonban egy kisebb probléma akadt a játékosok között, így az évadot lefújták, kérdéses, hogy egyáltalán lesz-e még kupát érő meccs az iskolán belül.
Ezt az esetet követően többen távoztak az iskola falai közül, köztük a két csapatkapitány is. Reméljük, egyszer még visszatérnek!
Most, hogy a rossz hírekről is mindenki tájékozódhatott, jöjjön egy kevésbé rossz hír!
Mivel nem egy, olyan ember jár ide, aki szereti a sportokat, s elsősorban a kviddicset, így megszervezésre kerültek a barátságos mérkőzések, amik ugyan nem a Kviddics Kupa elnyeréséért mennek, de mindenképpen élvezetesek.
Jelenleg a Navinével szemben küzdünk Mi, úgyhogy lehet szurkolni! Hajrá Rellon!
Egy varázslatos hét képekben
Táborozni voltunk, igaz idén a Rellon kis létszámban küldött képviselőket, reméljük jövőre ez a szám nagy ívben ugrani fog felfelé. (Még csak az kéne, hogy mindent megszálljanak a Levitások) Idén a résztvevők között volt Meggie S. Walker (az örök amazon és gyengélkedőfan), Charles Steerforth (aki jól nyikorgatja a nyikorgatni valót), Eric S. Weaver (mindig undok szépfiúnk) és jómagam aki egy évre megmutatta, hogy mennyire házias tud lenni, ha akar.Íme néhány kép, hogy mennyi mindenben vettünk részt ebben az egy hétben:
Az egész így kezdődött. Elfoglaltuk Patcát nem félve a ránk váró veszedelmektől. (Az igazat megvallva a kép kicsit később készült, mert a busz egészen a házig repített minket.)
Így aztán a varázslat elkezdődött...
Számos megpróbáltatáson kellett átesnünk, hogy végül a képességeink igazán a maximumon legyenek. Seprűvel akadályokat kellett leküzdenünk, és néha kviddicsre is jutott idő.
Ha már akadályokról beszélünk, azt mondanom sem kell, hogy egy Rellonosnak ilyen egyszerűen nincs. Itt látható ahogy Charlie alapos megfontolással veti bele magát a komoly hálórendszerbe.
Azért persze a jól megérdemelt pihenés se maradt el, így Patca egyetlen utcája hosszú nyomokban viselte jelenlétünk nyomát az aszfalton is.
A tábor "lóhere-díler"-ének legnagyobb fogása: Egy ötlevelű lóhere. Mondanom se kell, Navinés az illető...
A nagy "Hágmi" eset egyik pillanata. Jó sok ilyen pillanat volt, szóval öleléshiányosoknak érdemes táborba jönni. :D
A tábor talán legtöbbet használt kifejezése. A lényeg, hogy mind gondolunk rája milyen jó volt a tábor. ^^ Rajmunda szégyenlőssége miatt a menedzserért kérte fel a fotó elkészítése során.
Egy fűben az ellenséggel, vagy éppen megalakulni készül egy új Rellon-Levita szövetség?
Minden esetre a Navinések ellen már nagyon jól működik. :D
Íme Charlie és az ő angyalai. (Charlieee-Boooy <3) ->
<- Egy kis Rellonos hazaszeretet. ^^
Azért van nekünk szép csoportképünk is, amin igyekszünk higgadt Rellonosként hozzáálli a dolgokhoz. Balról haladva: Meggie, Alexa, Charlie és Seren.
Végül, de nem utolsó sorban pedig a búcsú pillanatai. Így ért hát véget a 2010-es Varázslatos tábor. *szipp*
Változás a házban
Mint ahogy azt többen is észrevettétek, úgy szellem van a náthatáron zöld házunk táján. Egy kis kutakodással a könyvtárban az alábbi adatokat lehetett róla megtudni:
Kövesdy Iringónak Melániának hívják és élete 24 évében 1917. február 10-én gyilkolták meg, méghozzá a bogolyfalvai kistónál, mely sokáig lezárt terület volt, éppen az ő halála miatt. Később kiderült, hogy hosszú időn át mérgezték és az utolsó adag beadása után kivitték a tó közepére meghalni.
Idézet a könyvből, melyben írnak róla:
Kövesdy Iringó Melánia: 1893. január elsején látta meg a napvilágot, méghozzá éjfél után másfél perccel, így ezzel ő lett az 1893-as év első újszülött babája, még ha ezt akkoriban nem is tartották annyira fontosnak, mint napjainkban. Az, hogy télen született kellőképp meglátszott rajta mindig is, hiszen fagyos stílusa egész lényét áthatotta, mintha az első lélegzetvétellel fagy költözött volna a testébe, mely rányomta bélyegét a szívére is és egész életében nem sikerült senkinek se leolvasztani onnan. Gazdag máguscsalád, egyetlen gyermekeként sok kényeztetésben volt része, még ha a szülők szeretetét annyira nem is élvezhette a dajkák gondolkodtak róla, hogy felcseperedése során ne szenvedjen érzelmi károsodást. Bogolyfalván nevelkedett, egészen 17 éves koráig, mikor is egy lengyel családhoz kerül, ahol hamarosan férjhez adták a jónevű, ám annál rosszabb természetű Julian Dobrowolski-hoz akitől két gyermeke született, ám mind a ketten ideje korán életüket vesztették.Harmadik gyermeke születése után hazalátogatott, ám egy véletlen baleset folytán a lába eltört és a tó jegén lelte halálát.
(Sokan úgy vélték ez a nő csak hátráltatja a családot, így harmadik gyermeke Sasha Ferdynand Dobrowolski születése után hazaküldték és mérget itattak vele, majd a közeli tó jegére lökték az elgyengült nőt aki nem tudott már a partra menekülni vagy segítséget kérni, utóbbit főleg a büszkeségének köszönheti, hiszen sosem volt képes megalázkodni mások előbb, vagy másoknál alacsonyabb rangúnak érezni magát.)
Kapcsolata a Rellonnal
Főként a jellemvonása az, mely azonnal egy Rellonost látat magunk előtt. Ezen kívül ő maga kergette el Anonymust, aki alulmaradása után azonnal távozott a kastély falai közül.
Idekerülésének oka
Elüldözték a régi házából, ugyanis gazdag vevő és jó ismerős szerette volna megvenni a falu központjában álló drágán díszített épületet, melynek gazdagsága és rossz kedélyű szellem lakosának stílusa messze földön híres volt, de eddig nem volt meg az a pénz amiért hajlandóak voltak szembe szállni vele. Most azonban, hogy kellő tőke ütötte a falu vezetésének markát örömmel kerestek egy csapatot akik egészen az erdőig űzték, mely mögött a kastély húzódott és melyet ő ideális lakhelynek vélt.
Kinézete
Bár most csak egy ezüstös derengés, melynek szemében szomorúság csillan, ha az ember bele tud nézni, korábban nem így volt. Hatalmas, vörös hajzuhatag jellemezte a nőt, kinek pattanásig feszült a bőr a nyakán, hiszen annyira fennhordta az orrát mindig is. A bőre tökéletes volt ugyan, arca vörös hajából adódóan mégis szeplők millióival volt borítva. Teste nyúlánk volt, vékony, ujjai aránytalanul hosszúak, pókszerűek voltak. Szemei kékeszöld árnyalatot öltve kémlelték a vidéket és szűrték ki a hazugságot, hiszen ennek a nőnek nagyon nehéz hazudni.
Jelleme
Hideg, fagyos királynő, aki nem képes beletörődni abba, hogy ő már nem él többé, hogy nem létezik, hogy képesek voltak megölni. Hangjában keserűség cseng és az élő emberek felé irányított szánalom. Szerinte a végzetét senki sem kerülheti el, a kérdés csak az, hogy mikor fog lecsapni rájuk is a vég, mikor csörtet be az apokalipszis négy lovasa. Mindenkiről úgy véli retteg, imádja hangoztatni, hogy ő bátran sétált a halál felé és nem félt tőle, hogy tudja mi következik. Nincs olyan ember akit szeretne, akinek könnyen a bizalmába férkőzne. Lenéz mindenkit aki él, hiszen ő maga itt ragadt ezen a síkon, ahol nem tartozik se az élőkhöz, se a holtakhoz és ez felettébb bosszantja, de a bosszúságot gyengeségnek tartja, így rejti érzéseit.
Az utolsó kép róla:
Évadnyitó házibuli a Rellonban
Október huszonnegyedikén este a Házvezető és helyettese jóvoltából nagyobb lélegzetű rendezvénynek adott otthont a Rellon különben csendes alagsora. A napokban elkezdődő kviddicsidényre készülő csapatot köszönthette minden rellonos diák, aki este hattól lelátogatott a belső kviddicspályára, hogy részt vegyen a rendezvény legalább egy részén. Pár tanár is volt, akik tiszteletüket tették a Házunkban, ha másért nem, a manók által erre az alkalomra kreált ételek miatt mindenképp érdemes volt arra látogatni. A zajszint állandóságát a Kispál és a Troll együttes garantálta.
Reményeink szerint ezek után legalább a Kviddicskupa az alagsorba költözik majd (nem szeretnénk, hogy a Házkupa egyedül érezze magát, nemde?)
PS: Aki bármit tud a lába kelt sárkánytojás-tálakról, mihamarabb jelentkezzen London professzornál, és inkább ne várja meg, milyen szaga lesz egy- másfél hét múlva.
gondolatok
gondolatok
gondolatok
gondolatok
